Ki olvas minket?

Oldalainkat 21 vendég és 0 tag böngészi

Hírlevél

Feliratkozás

Hírlevelünkben rendszeres tájékoztatást kaphat a víztisztítás, technológiájáról, eljárásokról, újításokról, illetőleg ezen téma és a vízszennyezés hazai és nemzetközi eseményeiről, híreiről.

Partnereink

sodalogo

Kép találomra

087.jpg

Bejelentkezés

Tudja-e, hogy a Föld vízkészletének mennyisége állandó, nem változik. Csupán vándorútra kel, eközben többször megváltoztatja halmazállapotát. A Föld bõkezûen kínál sós vizet, mivel a Föld felszínének kb. 2/3 részét tengerek, óceánok borítják.
A nap sugarai felmelegítik a vízfelszínt, melynek hatására a vízcseppek gõzcseppekké alakulnak, és felemelkednek. A gõzcseppekkel teli meleg levegõ lehûl, ekkor a gõzcseppecskék ismét vízcseppecskévé alakulnak, melybõl felhõk lesznek. A felhõk egy részébõl a vízcseppek visszahullanak a tengerbe.
Másik részét a szél a szárazföld felé tereli, és ott csapadék formájában a földre hull. A lehullott vízcseppek egy része visszajut a folyókon keresztül a tengerekbe, másik része beszivárog a talajba. A földbe szivárgott víz jelentõs részét a növények felveszik. A felvett víz nagy részét leveleiken keresztül párologtatás útján visszajuttatják a légkörbe.


viz-korforgasa3

A földbe szivárgott víz sok-sok szennyezõdést visz magával (levegõbõl, házakról), melytõl az útjába kerülõ kövek, homokszemcsék szabadítják meg. A föld alatt a vízcseppek összegyûlnek, ezt nevezzük talajvíznek vagy rétegvíznek. A hegyekben a talajvíz utat keres magának, hogy forrásvízként a felszínre kerüljön. A forrásból patak, a patakból folyó lesz, miközben befogadja a földre hullott csapadékot is, és visszajut a tengerbe. Az ember által elhasznált víz nagy része is visszakerül a természetes körforgásba, és hosszú út után szintén a tengerbe jut.
Mit igyunk ?
Nincs élet víz nélkül. Sem az ember, sem az állatok,növények nem maradhatnak életben, ha bizonyos mennyiségû vizet, folyadékot nem fogyasztanánk nap mint nap. Minden élõlény elsõsorban vízzel "táplálkozik" , sejtjeink, szerveink folyamatosan igénylik a folyadékot. A szervezetnek napi 2-2,5 liter folyadékra lenne szüksége, de persze nyáron , kánikulai melegben ez sokkal több is lehet. Azonban ami megiható, nem mindig alkalmas folyadékpótlásra. A kólákban található koffein vizet von el a szervezetünkbõl. A cukros üdítõk pedig szintén alkalmatlanok a szomjoltásra, hiszen a cukor lebontásához folyadék kell.
A fõleg tizenévesek körében ugrásszerûen megnõtt üdítõital fogyasztás káros hatással lehet a fejlõdõ szervezetre: fogromlást okozhat. Ez napi négy-öt deciliter -vagy ennél is több - elfogyasztott üdítõ esetén például azt is jelentheti, hogy a fogszuvasodás veszélyének kockázata akár 4-5-szöröse is lehet azokhoz képest, akik nem, vagy csak ritkán fogyasztanak ilyen italokat. Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a cukor leginkább hizlaló dolog a világon.
Manapság egyre többen iszunk ásványvizet is, de sokszor nem jut eszünkbe, hogy megnézzük, mit is iszunk ? Pedig az ásványvíz elnevezés nem jelent feltétlenül ivóvizet ! Ásványvíz lehet minden olyan víz, amelyben egyes összetevõk töménysége meghatározott értékeket meghalad. A bennük oldott különféle sók mennyisége eltérõ, ezért érdemes figyelni a palackon feltüntetett összetevõkre és azok mennyiségére.
Nem mondjuk, hogy ne igyatok üdítõitalt, ásványvizet. Érdemes azonban tudnotok, hogy a csapvíz is iható ! Ha az egészséges és folyamatosan ellenõrzött minõségû ivóvizet választjátok szomjotok oltására, akkor még szüleitek, vagy saját pénztárcátokat is megkímélhetitek, hiszen az ásványvizek ára a csapvíz árának több százszorosa !
Környezetvédelem, vízvédelem
.A környezet védelme a jövõ kulcskérdése. A Te sorsod és minden ezután születendõ gyermek sorsa függ attól, hogy napjainkban mit teszünk, és mit mulasztunk el megtenni. A környezet védelme rengeteg kérdést vet fel, de bennünket most az édesvizek védelme érdekel.
Az ivóvizet általában a föld felszíne alól, ritkábban folyókból vagy tavakból nyerhetjük. Ezeket vízbázisoknak nevezzük, ezek foglalják magukba az ivóvízkészleteket. Ivóvízkészleteinket elsõsorban a szennyvizek elvezetésével és lelkiismeretesen végzett tisztításával védhetjük meg. Ezért mûködtetjük a szennyvíztisztító telepeket, és tartjuk karban a csatornahálózatokat. Ez az oka annak is, hogy egyre több szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep épül. Ahol nincs csatorna, az elhasznált víz (a szennyvíz) a talajba, a talajvízbe, innen a vízbázisokba kerülhet, és többé nem tudunk ivóvizet nyerni belõle.
A szennyvízelvezetés és -tisztítás mellett vízbázisaink közvetlen védelmét szolgálja a hidrogeológiai védõövezetek kialakítása is. A hidrogeológiai védõövezet egy-egy vízbázis vízgyûjtõ területét jelenti - mely sokkal nagyobb, mint azt elsõre gondolnád - területén városok, falvak,szántóföldek,erdõk,utak, üzemek, állattartó telepek vannak, s ezek mind-mind szennyezhetik valamilyen módon a mélyben levõ vizeket. A lakóházak szennyvízgyüjtõi az - emésztõk- , a szántóföldekre kijuttatott mûtrágya, vagy akár csak az autó mosása az erdõ szélén olyan veszélyforrások, melyek lassan, szinte észrevétlenül szennyezik vízkészleteinket.
Ezektõl a szennyezõdésektõl, szennyezõforrásoktól kell megóvni a vízbázisokat, mert a kitermelt vizek akár teljesen alkalmatlanná válhatnak emberi fogyasztásra, vagy csak óriási költségekkel lesznek tisztíthatók, fogyasztásra alkalmasak. Épp ezért nem elég a szennyvíz megtisztítása. Az emberek elõretekintõ, közremûködõ és felelõsségteljes cselekvése is szükséges a közös célok eléréséhez, az ivóvízkészletek megóvásához.